A Khufu piramis központjában található két terem, melyből szűk aknák vezetnek a külvilág felé. A király „sírkamrájából” két 20 cm keresztmetszetű akna indul 45°-os szögben a piramis északi és déli fala irányába. Az északi 71 méter, a déli pedig 53 méter magasságban éri el a felszínt. A királyné „sírkamrájából” induló járatokat 1872-ben fedezték fel, ám ezek nem érik el a külvilágot. Feltételezések szerint ezeken a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között.

1986-ban, két francia régész Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin végzett kutatásokat a Nagy Piramis kamráiban. Indukciós méréssel kimutatták, hogy a vastag falak mögött egy nagy üreg található, amely akár terem is lehet. Később lyukat fúrtak a kemény falba. A művelet után különös, fehér homok pergett át a furaton. A laborvizsgálatok kimutatták, hogy a homok nem Egyiptomból származik, minden egyes homokszem vasoxiddal van bevonva és a vizsgált anyag tartalmaz egy ismeretlen, máig nem azonosított mesterséges adalékot is.

1992-ben egy kamerával felszerelt robotot küldtek be a királynő kamrájának déli csatornájába. A robot útját 60 méter után egy elhúzható mészkőajtó állta el, amelyen két bronz fogantyú volt. Ezután a robot lézerkeresőjével végigtapogatták az alagutat lezáró ajtót, mely után kiderült, hogy a kőtömb mögött egy üreg található.

Tíz évvel később, 2002-ben egy ultrahang-érzékelővel, radarral, öt fedélzeti kamerával, gáz analizátorral és fúrógéppel felszerelt szerkezet vezettek királynő kamrájából induló déli járatba. A robottal átfúrták az akna végén lévő kőlapot, majd ezután a furaton átvezették a száloptikás kamerát. Kiderült, hogy 20 cm-re az előző ajtótól egy újabb kőtömb zárja le az aknát. Az északi akna 18 méter után 45°-ban elfordul, amit 60 méter után szintén egy mészkőajtóval zártak le.

A Leeds-i egyetem kutatói már az utolsó beállításokat végzik azon a roboton, ami majd ismét végighalad az aknákon s mellyel feltárják az ajtók mögött lévő területeket. A vállalkozást Djedi-projektnek keresztelték el, Dzsedi, Kheopsz öreg varázslója után, akivel a fáraó rendszeresen konzultált a piramis építése során. Robert Richardson, a Leeds-i Egyetem mechatronikai intézetének docense szerint addig folytatják a kísérleteket, míg a robot végig nem halad az aknákon.

„Öt éven át dolgoztunk a terveken. Nincsenek előre kialakított nézeteink, csupán tényeket szeretnénk gyűjteni olyan szakemberek számára, akik majd összegzik ezeket és levonják a tanulságokat. Két akna van - az északit egy mészkőajtó zárja el, amelyen semmi sem hatolt át eddig. Ami a déli aknát illeti, a korábbi kutatás során megmérték a kőlap vastagságát, átfúrták és egy kamerát juttattak át ezen keresztül, utóbbi közvetlenül az ajtó mögött egy másik felületet fedezett fel. Mi is arra vállalkozunk, hogy megmérjük a vastagságát és átfúrjuk. Most készítjük elő a robotot és reményeim szerint még ebben az évben útjára indítjuk.” - hangoztatta Robert Richardson.