A Vimanika Sastra hosszú ideig ismeretlen volt az emberiség számára. Elfeledve hevertek évszázadokon keresztül a pálmalevelekre írt szent szövegek a templomok pincéjének mélyén. A papok a hagyomány szerint pontról pontra átmásolták a régi levelekről újakra a szövegeket ha azok állaga az idők során romlásnak indult. Aztán egyszer csak jött dr.G.R.Josyer, az indiai Mysorében müködő Szanszkrit Kutatások Nemzetközi Akadémiájának igazgatója és elkezdte lefordítani a szanszkrit nyelven írott feljegyzéseket. Josyer doktor munkássága nyomán egyszerre megelevenedett az ősi India csodás, repülő szerkezetektől hemzsegő világa. A Vimanika Sastra szerzője egy hindú bölcs, Maharshi Bharadwaja, aki sok hasonló müvet irt az óindiai civilizáció tudományáról. Mindent szó szerint fordított le úgy, ahogy az a szanszkrit eredetiben is olvasható, ami nem könnyű feladat mivel léteznek olyan ősi szanszkrit kifejezések, amelyeknek nincs sem angol sem magyar megfelelője. A művet végűl Vimanika Sastra néven hozta a nyílvánosságra és ezzel új fejezetet nyított a paleoasztronautika történetében. Miután a védikus irodalom fordításai egy újabb gyöngyszemmel bővültek egyre jobban kezdett kitisztulni a múlt köde. A Mahábháráta is emlíitést tesz egy ősi háborúról, amelyet csodás égi szekerekkel vivtak a Vimanika Sastra pedig még jobban alátámasztotta a vimánák létezését. De mik is azok a vimánák? A kérdés nem egyszerű, hiszen ezekből az ókori járművekből elég sok fajta létezett. A Vimanika Sastra ezeknek a gépezeteknek a gyűjteménye. Az illetékesek természetesen rögtön mindent cáfoltak. Szerintük soha nem léteztek ilyen szerkezetek a régmúltban, mindezek csupán a paleoasztronautika kutatóinak képzelgései. Azt állítják, hogy a vimánákat a modern kor élénk fantáziájú embere csak beleképzeli a szövegekbe. Dr.G.R.Josyert nagy tiszteletben tartották hazájában. Kollégái mind elismerték munkásságát és a vallási vezetők is elégedetten fogadták a Vimanika Sastra fordítást-sőt tovább megyek-egyenesen megkérdőjelezhetetlen igazságnak fogadták el,hogy az ősi Indiában bizony létezett egy fejlett szupercivilizáció, amelynek tagjai igenis repülő szerkezetekkel utazgattak a világon. A bölcs nagytudású indiai papok ezek szerint rugalmassabbnak bizonyultak korunk merev, elfogult embereinél és nem tagadták meg a múltat akármi is állt a szent szövegekben.
Írta: Esekiel Stone
Hozzászólások