Az egykori krétai társadalom legelső emlékei az újkőkorból származnak. A szigetet benépesítő magas tudással rendelkező, békeszerető minósziak, valószínűleg Európa déli és keleti feléről menekültek a szigetre, amikor harcias törzsek támadtak rájuk, i.e. 7000 és 4500 között. A tenger ölelésében ez a kultúra zavartalanul tovább fejlődött, házaikat téglából és kövekből építették, megjelentek a szabályosan tervezett városok és a fémművesség. A fejlődés csúcsa i.e. 2000 és i.e. 1450 közötti évekre tehető. A házak falait színes falfestményekkel díszítették és ekkor épültek az első nagyobb épületek is, köztük a knósszoszi palota. Ismerték a padlófűtést, vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek. I.e. 1500 körül a minószi kultúra, valószínűleg egy vulkánkitörés és az azt követő szökőár következtében lehanyatlott, majd a később megjelenő akháj hódítók által behozott új kultúra végleg eltörölte a minószi társadalom szellemiségét.
Ankh, a kis szürke
2011.02.06. 11:22 | Kilenc | 18 komment
Az Ankh kereszt az egyik legrégibb szimbólum, amit amulettként használtak az ősi Egyiptomban. A fáraók a tudás és az öröklét jelképeként viselték, de a kereszt gyakran jelenik meg a főbb egyiptomi istenek kezében is. A jelképet az élet kulcsának is tartották, mely a világegyetem életet adó és az azt fenntartó erőit jelképezi, a vizet és a levegőt. A hurkos kereszt eredetére és jelentésére már számos elmélet született. Howard Carter feltételezése szerint a kereszt az emberi nemi szervek primitív ábrázolása. De vannak olyan elméletek is, mely szerint a kereszt eredetileg Ízisz anyaistennő övére kötött csomó volt, egy másik pedig szandálszíjnak tartja. Más elképzelések szerint az Ankh, a Napot ábrázolja a horizont felett, azaz a Nap keletről nyugatra tartó útját, ahol a hurok a Nílust jelképezi.
Azonban sokak figyelmét kerüli el, hogy III. Ramszesz templomának egyik falán ez a kereszt életre kel. Az alábbi képen jól látható, hogy több nyújtott fejű, vékony testű és karú alak, két-két „botot” tart a kezében. Habár a fal festése már erősen megkopott, de a legalsó baloldali lény egyik mandula alakú, nagy fekete szeme -a többi lényé ha halványan is- még most is jól kivehető.
Jézus halotti leple
2010.12.29. 15:36 | Kilenc | 50 komment
Világunk talán legfontosabb és egyben legvitatottabb vallási ereklyéje az a 4,92 méter hosszú és 1,13 méter széles lenvászon, amely a sumérok istenének, Enlil (Én Lélek) fiának, Jézusnak (Izzunak) a testlenyomatát, képmását őrzi. A hagyomány szerint ez a lepel az a halotti kendő, amelybe Jézus testét tekerték miután levették a keresztről. Az antropológusok megállapították, hogy a képmáson megjelenő szakállas, hosszú hajú férfi vonásai klasszikus europid-anatóliai faji jeleket hordoznak, 30-33 éves lehetett, testmagasságát 178-180 cm-ben, testsúlyát pedig 79-80 kg-ban határozták meg. A leplen látható test körvonalát összetömörödött, vagy megpörkölődött lenszálak rajzolják ki. Az ilyen, a szövetet el nem égető felületi perzselés csak olyan sugárzásnak, energia-felszabadulásnak lehet az eredménye, mely a röntgen-sugárnál is rövidebb hullámhosszú, azaz kozmikus fénysugár jelenség. Ennek a kozmikus felvillanásnak a jellemzője a magas intenzitás és a nagyon rövid időtartam, mely nem hosszabb egy ezred másodpercnél. Ott ahol nincs emberi körvonal, az eredeti Z alakú zsávolykötés látható.
Ezékiel kapcsolata az égiekkel
2010.10.19. 18:10 | Kilenc | 2 komment
A paleoasztronautika és a rejtélyek iránt érdeklődők bizonyára hallottak már Ezékiel könyvéről, melyben a próféta saját korának szókincsével és eszközeivel, Földön kívüli űrhajókkal és lényekkel való találkozásait írja le. Könyvét egy űrhajó érkezésének utolsó mozzanatával, a leszállásnak a leírásával kezdi, miután az Föld körüli pályára tért. Ezután leírja a szerkezet főbb részeit, beszél az űrhajó parancsnokairól, hallja beszédüket, leírja mozgásukat, sőt két repülésben is részt vesz.
Hozzászólások