Az az alagútrendszer nem más, mint egy földalatti vízérhálózat. Azóta tudom, mióta saját szememmel láttam, csak senki sem akarta elhinni nekem. Geológiai képződmény, miként a hegy is. Nem ember építette, csak használta. A szenzáció az, hogy meg lehet nézni belülről egy ilyen vízeret, amely felemelkedett a heggyel együtt. Meg persze az ősi feliratok.

@hazati: És mi van a többi piramisheggyel? Azokat is megnézted?

Megnéztem. Ugyanaz. És nem csak a piramisforma hegyeket, a többi is így épül fel geológiailag. Persze ez senki szemét nem szúrta. Senki sem tette fel a kérdést, miért ugyanaz a kőzettani felépítése ott minden kiemelkedésnek? De inkább bemásolom ide azt, amit még akkor írtam a tapasztalataimról:

Menjünk vissza az időben abba a földtörténeti korszakba, ami még a hegyek felemelkedése előtt volt. Ebben az időben Visoko környéke viszonylag sík terület lehetett. A kőlapok anyaga ránézésre megszilárdult lösz-agyag-homok keveréke, a kőzet tehát üledékes, amely arra utal, hogy tenger, tó, vagy folyó vize borította akkoriban a vidéket. A több rétegben, és vastagságban lerakódott üledék annak a jele, hogy ez egy évmilliókig tartó hosszú folyamat volt, nedvesebb, és szárazabb éghajlati viszonyok váltakozásával. Ezt a területet időnként teljesen, vagy részlegesen elborította a víz, időnként pedig szárazulat volt. A száraz időszak idejében az üledék megszáradt, kicserepesedett, és az erózió a repedések mentén felaprózta az üledék anyagát, így vált mozaikszerűvé, egymáshoz szorosan kapcsolódó, de különvált darabokká a kőzet. A következő nedvesebb időszak során újabb réteg rakódott, ülepedett le, és így tovább. Sok helyen megfigyelhető a kőlapokon évgyűrűszerű körkörös ülepedési nyom, helyenként vörösesbarna körök, ami az ásványianyag-tartalom, vagy vastartalom koncentrálódása, ülepedése a száradási fokozatokban.

A geológiai furatmintából kiderül, hogy a legősibb időkben vékonyabb rétegek rakódtak egymásra, itt nincs jelen a kiszáradás okozta mozaikképződés, vékony rétegekben világosabb, és sötétebb csíkok váltakoznak, agyagos-iszapos, és homokosabb rétegek.Ez annak lehet a jele, hogy az időjárási viszonyok gyorsabban váltották egymást. A megkövült iszap azt jelzi, hogy abban az időben alacsony víz borította a területet, amely állóvíz volt, a hőmérséklet pedig meleg. A homokosabb réteg mélyebb vízre utalhat. A hegy belsejéből vett furatminta rétegződése vékony, a felszín közeli üledékes kőzet egymásra rakódott rétegei pedig vastagok.Ezekből hiányzik az iszap. A hegyeken kétféle kőlap figyelhető meg, a finomszemcsés agyagos-löszös-homokköves, és a durvaszemcsés, beton kinézetű kvarckonglomerátum. Ez kavicsokkal összecementálódott, megszilárdult kőzet. Ilyen a vízpartok mentén alakul ki a part mentén összegyűlt, lerakódott kavicsos rétegből. Kellett tehát partja legyen az egykori vízfelületnek Visokoban. Ezektől a kőzettípusoktól teljesen eltérő a folyóvölgy fölé tornyosuló hegyvonulatban található „bőrgyári alagút” kőzettani felépítése. Ez egy természetes járatrendszer, amelynek van egy bejárata, és egy kijárata, ami a folyóvölgynél végződik, egy szakadék van ott, lent folyik a folyó.

Látszatra az ember első gondolata, hogy ebben az alagútban iszonyú erők dolgoztak, a falai meg vannak csavarodva, a szerkezete palás. A pala vastagsága egyezik a geológiai furatminta rétegeinek vastagságával. A palarétegek helyenként egymáson kötés nélkül helyezkednek el, kihúzhatóak a barlang falából. Máshol gyűrt csillámos, több helyen kalcitképződés nyomai. A bőrgyári alagút talán úgy keletkezett, hogy két kőzetlemez egymásra tolódott, alacsony nyomás, és mérsékelt hő következtében. Az agyagos-iszapos rétegek ennek folyamán egy átalakuláson mentek keresztül, amely során az agyagból agyagpala lett. Metamorfózis két kőzetlemez, vagy vető mentén. A finomszemcsés agyagpala alacsony nyomás, és hő következménye, a durvább szemcsék nagyobb nyomást, és hőt jeleznek. A bőrgyári alagút kijárati nyílása fölötti rész egy káosz képét mutatja: törmelék, föld, és a mozaikszerű kőlapok összekeveredve helyezkednek el. A kijárati nyílás egy szakadékra néz, egyik oldalon a feltolult kőzetlemez hegyvonulata, másik oldalon a mélységben, a folyó kanyarulata.
Amikor a hegyek felemelkedtek, az ősidőkben keletkezett üledékes rétegek is felemelkedtek, ezért borítják a hegyeket több rétegben, és vastagságban mozaikszerű kőlapok. Van, ahol ez egybefüggő felület, nincs összetörve, ami annak lehet a jele, hogy az a rész nem volt kitéve kiszáradásnak, mert talán egy mélyebben fekvő terület volt, amiben megmaradt a víz.
A földben vízerek futnak, amelyek behálózzák az egész földet. A hegyek felemelkedésekor ez a vízér-hálózat éppúgy felemelkedett, erre mondják, hogy alagutak. Nekem volt szerencsém egy ilyen vízér keresztmetszetét tanulmányozni Nagymaroson a nagyapám kertjének végében, a löszfalban. Úgy kell elképzelni, hogy ez különböző átmérőjű lehet, egy csőrendszer a földben, ami tulajdonképpen egy kavicságy. Ebben folyik a víz. A cső peremén egy agyag vízzáró-réteg található, ez a cső fala, amely megakadályozza a víz elszivárgását. Ilyen vízerek a föld alatt különböző mélységekben lehetnek, egymás alatt akár több is. A Visokoban felemelkedett vízér-rendszer ugyanolyan, mint a nagymarosi, csak az átmérője sokkal nagyobb. Óriási élmény volt egy ilyet belülről megfigyelni, benne járkálni. A kavicsréteg peremén Visokoban is ott az agyag vízzáró-réteg, de megfigyeltem kalcitképződést is bizonyos helyeken. Volt, ahol vastag kalcitkéreg képződött a kavicsréteg tetején. A kavicsok között apróbb kavicsok, és kvarchomok található, elég masszív a plafon, magától nem omlik, de kézzel nagyon könnyen lehet belőle markolni, nincs összecementálódva.

A vízerekhez azért értek, mert régen radiesztéziával foglalkoztam, régészeti ásatásokra jártam kutatni a földalatti építmények alapjait, meg a vízereket kerestem a lakások helyiségeiben. Ennek még a barlangkutatásban is hasznát vettem, egy feltáratlan barlangban végeztünk kutatómunkát, és a felszínről meg lehetett határozni, hol bukkanunk nagyobb teremre, vagy gömbfülkére.

Kilenc, Te hasonló érdeklődésű vagy, mint én. Inkább arra válaszolj, segítenél-e bevinni, és kiharcolni a Nemzeti Múzeumban egy méltó helyet azoknak a feliratos köveknek, amiket már évek óta őrzök az otthonomban? Azt szeretném, ha a kutatók is hozzáférhetnének. Ne értem, hanem a nemzetért, őstörténelmünk emlékeinek fennmaradásáért.

@hazati: Egyelőre őrizd a köveket mert a Nemzeti Múzeumban még nem lennének biztonságban.
Az alábbiak akkor mind természetes képződmények?
www.piramidasunca.ba/bs/piramida/bosanska-dolina-piramida/piramida-mjeseca
m.cdn.blog.hu/ki/kilenc/image/hold%20piramis.jpg
m.cdn.blog.hu/ki/kilenc/image/hold%20piramis2.jpg

@Kilenc: Nem jól van ez így. Ha holnap elüt a villamos, mi lesz a kövekkel? A családom sajnos nem törődne velük, ki lennének dobva a kertbe, aztán később valaki beépítené egy házalapba...Tudom én is mire lehet számítani a Nemzeti Múzeumban, sajnos. Hová vigyem, ahol biztonságban vannak? :(
A másik dolog: Te is tudod, hogy a visokoi hegynek csak két oldala tűnik szabályosnak, a harmadik hullámos, a negyedikbe pedig egy hegyhát csatlakozik. Ezt nem mutatják a képeken. A hegy, és a környék többi kiemelkedése ugyanúgy természetes kőlapokból áll, aminek geológiai oka van. Csakhogy figyelembe kell venni azt is, hogy a hegytetőn hajdan állt egy erőd, és a hegy lábánál állt egy őrház. Az őrháztól az erődig útnak kellett lennie, mégpedig olyan útnak, amelyen lovak, és szekerek tudnak közlekedni. Adott hozzá a rengeteg kőlap. Ha volt akkoriban azon a kőhegyen humusz, akkor arra építettek utat, ha nem volt, akkor meg nem kellett építeni. Az lenne furcsa, ha nem lennének emberi nyomok, hiszen az erőd korában, először az illírek, majd rómaiak birtokba vették a hegyet, és környékét, ki tudja mi lehet ott még. Az őskorból is vannak nyomok. Ha az őskori ember emlékeiben, regéiben még emlékezett az elsüllyedt nyugati kontinensre, amely tele volt piramisokkal, akkor még szentként is tisztelhette ezt a hegyet. Az, hogy miért kellett eltorlaszolni a vízerek mellékágait kőfalakkal, elég rejtélyes. Talán huzamosabb ideig bujkálhattak a főágban, és féltek az időszakosan betörő víztől, amely nagy esőzések alatt némely mellékágba beszivárgott.

@hazati: Vagy kérdés még, hogy mi vagy ki töltötte fel az alagutakat folyami kaviccsal. Talán egy irtózatos erő, árhullám, vagy ahogyan mostanság mondjuk özönvíz? Utóbbi megmagyarázná azt, hogy miért van a piramis egyik oldalán egy hegyhát. Ja és a félreértések elkerülése végett. Te a völgyben húzódó járatokban jártál, vagy a piramis alatt? Mert én úgy tudom a piramisba most próbálnak bejutni.

@Kilenc: Senki nem töltötte fel kaviccsal. Azok a földtörténet egy bizonyos korában (amikor szárazabb éghajlat volt, és nem állt víz alatt a terület) patak, és folyómedrek voltak. Később üledék borította be őket, így kerültek föld alá. Aztán egyre több üledékréteg, így kerültek egyre mélyebbre. A talajba leszivárgó víz utat talált benne, és cső formájúra mosta ki. Azokban a járatokban jártam, ami a Visocica-hegy oldalából nyílik, kb. középtájon. Nehéz betájolni, hogy az a hegy oldala, vagy a hegyhát volt-e, ami belecsatlakozik. De erről a járatról van a neten sok video. Meg a bőrgyári alagútban.

@hazati: Rendben folyómedrek voltak, és feltöltődtek majd kimosódtak. Akkor viszont hogyan és mikor kerültek a járatokba a rovásos kövek? Már eleve benne voltak a folyómederben, amiket az üledék végül betemetett, (időben mindez nagyon régen történhetett ezért elképzelhetetlen) vagy már a víz által kivájt járatokba vitték be a kőtömböket és csak ezután töltődött fel folyami kaviccsal.

A már meglévő járatokba mehettek be, de az is régen lehetett. Utána a nagy esőzések, leszivárgó hólé okozhatott többször is bent "áradásokat", vagy vízfolyásokat, amelyek rámosták az amúgy is laza szerkezetű kavicsos anyagot az ott heverő feliratos kövekre. Szerintem így volt, de én sem vagyok "mindentudó" csak próbálok logikusan gondolkozni. :)

@hazati: Ezzel csak az a baj, hogy a környező fal anyaga sokkal keményebb, nagyobb a tartása mint annak, amit kifejtenek ráadásul a szemcseszerkezetük is eltérő.
www.youtube.com/watch?feature=endscreen&v=aT4mc8Y09Rw&NR=1

@Kilenc: Tehát mindez nem lehet rámosás eredménye mert az alagút szabályos alakú és több helyen beugrók is vannak.

@Kilenc:

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9144303

Geológiai folyamatok eredménye, miként a kőzetlapok mozaikszerű képződése.

Az, hogy természetes-e vagy mesterséges az dönti el, hogy a mesterségesnek van oka a természetes pedig csak úgy kialakult
Ha tehát a hegy (piramis) és az alagutak mesterségesek (legalább részben), akkor azokat mi célból építették mi okuk volt rá? Mert ha van rá ok akkor eldőlt a kérdés is.

@Baltazár.: Ez pont olyan, mintha az a tévhit terjengene, hogy az aggteleki cseppkőbarlangot emberek építették, és a cseppköveket ők ragasztották oda, csak azért, mert találtak benne néhány őskori használati tárgyat. De mindenkinek szíve-joga, hogy ezt elhiggye, ha el akarja hinni. Én meg úgy vagyok vele, hogy az igazság derüljön ki, még akkor is, ha az lerombolja a piramis-mítoszt. Azt tudom mondani, hogy el kell oda utazni, és meg kell vizsgálni elfogulatlan szemmel. Ha nem megyek el megnézni, lehet, hogy még ma is izgalomban tartana az a fantasztikusnak hangzó dolog, hogy piramisok vannak ott. Én csak annyit tehetek, amit meg is szoktam tenni, hogy elmondom a tapasztalataimat, amit rendszerint zsigerből elutasítanak, mert ha nincs piramis, akkor ezt sokan úgy élik meg, hogy egyből támadnak, mert úgy érzik elvettem tőlük valamit. Nem tudok ezzel mit kezdeni, mert valahol belül bennem is összeomlott miatta valami. Viszont van helyette számtalan más, amivel megérné foglalkozni, ami tényleg ott van, és roppant érdekes, mint pl. a nucui barlang Romániában, vagy a börzsönyi monolit oszlopok, a Pilis érdekességei ... stb. De került elő hazánkból például egy fémkeresős révén a földből egy repülős jelvény, ami szintén nagyon érdekes, beillik a paleoasztronautika kérdéskörébe. Aztán ott van, kézzelfogható dolog, el lehet menni, és meg lehet nézni a nagybörzsönyi Árpád-kori templomban a 12 körbe zárt keresztet a falon, mert az nem ok nélkül van ott. Az 12 bolygót jelent. 12 apostol, azaz 12 küldött. Már ott is vagyunk a paleoasztronautikánál.