Legutóbbi

Hozzászólások

Szürke 2008

K�pHost 2.1 - K�pfelt�lt�s

A boszniai piramisok

2010.07.25. 18:27 | Kilenc | 3 komment

Szakács Gábor alább látható filmje, a boszniai piramisok feltárásainak eddigi eredményeit mutatja be. A filmben kikövezett utakat, párhuzamosan lerakott hatalmas kőlapokat láthatunk és bejutunk a piramisvölgy földalatti járataiba is ahol szintén meglepő dolgokat kaptak lencsevégre.

Megszigorították a piramisokhoz vezető utat

2010.07.25. 10:06 | Kilenc | Szólj hozzá!

Rendet raknak a piramisok körül
 
A biztonsági intézkedések miatt jelentősen szűkül a turisták mozgástere a piramisok környékén, de a műemlékek nagyobb biztonságban lesznek és kevesebb árus zaklatja majd a látogatókat. Vissza akarjuk adni a piramisok bűvös varázsát - hangsúlyozta Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője azzal a 26 millió dolláros (4,15 milliárd forintos) programmal kapcsolatban, amellyel rendet kívánnak teremteni a Ghízai fennsíkon. Egyiptom legfőbb régésze hozzátette, hogy az intézkedések egyaránt védik a turistákat és az ókori építményeket. A három ghízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a XXI. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek. E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a XIX. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön lépegetve igyekeztek a magasba jutni. A piramismászás gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy részeg turista balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos sportágat. A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Ghízai fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, és így könnyen károsodhatnak.

Edouard Naville és az Illustrated London News

2010.07.25. 09:57 | Kilenc | Szólj hozzá!

Teljesen véletlenül megtaláltam az Illustrated London News 1914 május 30. cikkét Edouard Naville kutatási beszámolójával. Naville volt az, aki az Osireiont és Ozirisz gizai sírját felfedezte. Azóta a kutató nevét alig említik pedig az ő jóvoltából ismerhettük meg részletesebben ezeket a csodálatos építményeket. Hérodotosz (akit a hivatalos régészek egy része hiteltelennek bélyegez) a piramisokról szóló irásában említést tesz a föld alatti járatokról és arról, hogy az általa Kheopsznak nevezett király a sirját egy vízzel körülvett földalatti szigeten rendezte be. A vízet természetesen a közeli Nílusból vezették a sirba.

Henri Edouard Naville (1844-1926):

 

 

 

 

 

A beszámoló bizonyítja, hogy az un. Ozirisz-aknát már 1914-ben ismerték és egészen 1995-ig nem foglalkoztak vele. Az újságcikk az egész ügyet tartalmazza angol nyelven az Edouard Neville által írt beszámolóval együtt. 

Utazás a boszniai piramisokhoz

2010.07.24. 17:02 | Kilenc | Szólj hozzá!

Az alábbi cikk egy érdekes utazásra invitál a boszniai Visokóba.
 
A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. A kutatók hőtérképpel, műholdas felvételekkel és október óta ásatásokkal próbálják feltárni a hegy titkát. Az Index botcsinálta régészeti tényfeltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis. Ha utóbbi, akkor a piramis lépcsői egy új történelemhez vezethetnek.
Abszolút - válaszolja a szállodai recepciós a kérdésünkre, szerinte igaz-e, hogy Viszokó városát piramisok veszik körül. A közeli kávézó dolgozói szintén hisznek abban, hogy a település nyugat-délnyugati szélén emelkedő, 650 méter magas Visocica (Viszokó) és a közelben két további hegy - amelyek csúcsai szabályos háromszöget képeznek - nem természetes képződmények, hanem egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció által épített piramisok.

süti beállítások módosítása