Az előző bejegyzéseimben utaltam arra, hogy léteztek olyan kultúrák a Földön, amelyek uralkodói dinasztiái fejlett technikai eszközökre támaszkodva vezették az embereket.
Nemcsak Egyiptomban, hanem a Földgolyó különböző egymástól elszigetelt pontjain találhatunk erre utaló nyomokat. A legtöbb kultúrában felbukkannak olyan közös ismertetőjegyek, amelyeket ugyan a szakértők nem akarnak észrevenni, de vitathatatlanul arról árulkodnak, hogy ezek az ősi civilizációk ismerték egymást. A témával foglalkozó kutatók szerint két jól elkülöníthető magyarázat létezik az ókorban felbukkanó anakronisztikus készülékek létezésére.
Az egyik elmélet szerint a Földön létezett valamikor réges-régen egy a mainál fejlettebb szupercivilizáció, amely valamilyen ismeretlen okból (katasztrófa) megsemmisült és a túlélők azt a tudást adták át az útókornak, amelyet meg tudtak menteni a pusztulástól. Ők voltak az atlantisziak és a leszármazottaik azok az istenkirályok, akik az általam említett fejlett készülékeket használták, hogy uralkodjanak az embertömegek felett. Az elmélet legismertebb hazai képviselője Nemere István, aki két könyvet is írt ebben a témában (Egyiptom titkai, A fáraók titkai), valamint a külföldi kutatók közül Graham Hancock, John Anthony West, Robert M. Schoch és Robert Bauval. Schoch és West hivatásos kutatók, akiket csak lázadó régészeknek neveznek, mert szembe mertek helyezkedni az elavult régi nézetekkel és a modern tudományos értelmezés alapján akarták feltárni a régi műemlékeket.
A másik elmélet már inkább a Földön kívülről érkezett istenek szerepét hangsúlyozza ki. Ennek a témakörnek a leghíresebb és legellentmondásosabb képviselője Erich von Daniken, akit rengetegen támadtak az elméletei miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna igaza bizonyos kérdésekben. A másik nagy kutató, akinek a könyvét mindenképpen ajánlom a Paleo-Seti iránt érdeklődők figyelmébe az Zacharia Sitchin sumerológus a tizenkettedik bolygó című könyve, amely magyar nyelven is megvásárolható.
Sitchin sem amatőr kutató, hanem hivatásos szakmabeli egyetemi tanár, aki forradalmi úton közelítette meg az ősi sumer szövegek értelmezését. Félreértés ne essék, nincsen szó semmilyen belemagyarázásról. Sitchin csak azt tolmácsolja, ami a szövegekben áll, csupán modern szemmel értelmezi az ékírásos táblákat. Őt is megvádolták már azzal, hogy jól fizet neki ez a Nibiru mese, amit a könyvében is taglal, de azt hiszem, ne menjünk el ebbe az irányba. Egy közeli példa Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti intézet vezetője, aki köztudottan gyűlöli a Paleo-Seti kutatókat szabályos kis showmüsort kreált magának, amikor a Nagy Piramis máig vitatott un. Gantenbrink aknájának a feltörését közvetítette a televízióban. Ő is szép summát bekaszírozott a show miatt, ami után még mindig nem tudjuk egyértelműen, hogy mi is van az akna ajtaja mögött.
Nemcsak Egyiptomban, hanem a Földgolyó különböző egymástól elszigetelt pontjain találhatunk erre utaló nyomokat. A legtöbb kultúrában felbukkannak olyan közös ismertetőjegyek, amelyeket ugyan a szakértők nem akarnak észrevenni, de vitathatatlanul arról árulkodnak, hogy ezek az ősi civilizációk ismerték egymást. A témával foglalkozó kutatók szerint két jól elkülöníthető magyarázat létezik az ókorban felbukkanó anakronisztikus készülékek létezésére.
Az egyik elmélet szerint a Földön létezett valamikor réges-régen egy a mainál fejlettebb szupercivilizáció, amely valamilyen ismeretlen okból (katasztrófa) megsemmisült és a túlélők azt a tudást adták át az útókornak, amelyet meg tudtak menteni a pusztulástól. Ők voltak az atlantisziak és a leszármazottaik azok az istenkirályok, akik az általam említett fejlett készülékeket használták, hogy uralkodjanak az embertömegek felett. Az elmélet legismertebb hazai képviselője Nemere István, aki két könyvet is írt ebben a témában (Egyiptom titkai, A fáraók titkai), valamint a külföldi kutatók közül Graham Hancock, John Anthony West, Robert M. Schoch és Robert Bauval. Schoch és West hivatásos kutatók, akiket csak lázadó régészeknek neveznek, mert szembe mertek helyezkedni az elavult régi nézetekkel és a modern tudományos értelmezés alapján akarták feltárni a régi műemlékeket.
A másik elmélet már inkább a Földön kívülről érkezett istenek szerepét hangsúlyozza ki. Ennek a témakörnek a leghíresebb és legellentmondásosabb képviselője Erich von Daniken, akit rengetegen támadtak az elméletei miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna igaza bizonyos kérdésekben. A másik nagy kutató, akinek a könyvét mindenképpen ajánlom a Paleo-Seti iránt érdeklődők figyelmébe az Zacharia Sitchin sumerológus a tizenkettedik bolygó című könyve, amely magyar nyelven is megvásárolható.
Sitchin sem amatőr kutató, hanem hivatásos szakmabeli egyetemi tanár, aki forradalmi úton közelítette meg az ősi sumer szövegek értelmezését. Félreértés ne essék, nincsen szó semmilyen belemagyarázásról. Sitchin csak azt tolmácsolja, ami a szövegekben áll, csupán modern szemmel értelmezi az ékírásos táblákat. Őt is megvádolták már azzal, hogy jól fizet neki ez a Nibiru mese, amit a könyvében is taglal, de azt hiszem, ne menjünk el ebbe az irányba. Egy közeli példa Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti intézet vezetője, aki köztudottan gyűlöli a Paleo-Seti kutatókat szabályos kis showmüsort kreált magának, amikor a Nagy Piramis máig vitatott un. Gantenbrink aknájának a feltörését közvetítette a televízióban. Ő is szép summát bekaszírozott a show miatt, ami után még mindig nem tudjuk egyértelműen, hogy mi is van az akna ajtaja mögött.
A tényen ez semmit sem változtat. Vannak olyan leletek, amelyekre a hivatalos álláspontot képviselő kutatók nem tudnak magyarázatot adni. Ám ha a feltárt leletet egy kicsit más perspektívából kezdjük el vizsgálni rögtön értelmet nyer az, ami korábban érthetetlen volt. Ehhez azonban meg kellene reformálni a gondolkodásunkat és rugalmasabbá kellene válnunk a régészeti-történelmi kutatások értelmezése kapcsán. Amíg ez nem következik be addig marad a görcsös egyhelyben toporgás, amely során a nem tetsző leleteket elsüllyesztik az íróasztal mélyére. Egy olyan elavult sok sebből vérző tudományos rendszert támogatnak, amelyet még a 19-20. században fogalmaztak meg és ami felett már elhaladt az idő.
Írta: Esekiel Stone
Hozzászólások