Az égből érkezett tanítómesterek nem mindig kedvelték az embereket. A sumér ékírásos agyagtáblák arról számolnak be, hogy az istenek szolgálatra teremtették az emberiséget.
Voltak olyan nagyhatalmú halhatatlanok mint An(u), az ég istene vagy Enlil, a levegő ura, akik kifejezetten gyülőlték az emberi fajt. An(u) a mítosz szerint csak akkor hagyta el az égi palotályát, az istenek városát és szállt alá a Földre, ha bűntetni akarta az embereket. Enlil sem volt külőnb, ám ő An(u)-val ellentétben a kezdetben még segítette az istenek teremtményeit (az egyik pecséthengeren például Enlil adja át az első ekét a földműveléshez az embereknek), de később radikális lépésre szánta el magát és félelmetes fegyverével az "amaru"-val (jelentése:vízőzön) el kivánta pusztítani a földi civilizációt.
Ezen törekvését Enki ellenezte a legjobban, aki nagyon emberszerető isten volt, ám az istenek tanácsa a mítosz szerint egyöntetűen Enlil mellé állt. Jóval az áradás előtt Enki még értesítette pártfogoltját Utnapistimet (Noé) és ráparancsolt, hogy építsen bárkát méghozzá azok a tervek alapján, amelyeket ő mutat neki. Enki tessék, lássék módon saját kezűleg rajzolta meg Utnapistinek a tervet és elmagyarázta miképpen élheti túl ő és családja a közelgő katasztrófát. A történet további részét már mindenki ismeri vagy a Bibliából vagy pedig a Gilgames eposzból úgyhogy itt nem részletezem. A lényeg az, hogy egyes istenek ki nem állhatták a szolgáló fajt annak ellenére, hogy az ember tulajdonképpen az ő munkályukat könnyítette meg, mert azok az úgynevezett alsó istenek, akik kezdetekben a piszkos munkát végezték a teremtés után felszabadulhattak a nyűgös munka alól.
Voltak olyan nagyhatalmú halhatatlanok mint An(u), az ég istene vagy Enlil, a levegő ura, akik kifejezetten gyülőlték az emberi fajt. An(u) a mítosz szerint csak akkor hagyta el az égi palotályát, az istenek városát és szállt alá a Földre, ha bűntetni akarta az embereket. Enlil sem volt külőnb, ám ő An(u)-val ellentétben a kezdetben még segítette az istenek teremtményeit (az egyik pecséthengeren például Enlil adja át az első ekét a földműveléshez az embereknek), de később radikális lépésre szánta el magát és félelmetes fegyverével az "amaru"-val (jelentése:vízőzön) el kivánta pusztítani a földi civilizációt.
Ezen törekvését Enki ellenezte a legjobban, aki nagyon emberszerető isten volt, ám az istenek tanácsa a mítosz szerint egyöntetűen Enlil mellé állt. Jóval az áradás előtt Enki még értesítette pártfogoltját Utnapistimet (Noé) és ráparancsolt, hogy építsen bárkát méghozzá azok a tervek alapján, amelyeket ő mutat neki. Enki tessék, lássék módon saját kezűleg rajzolta meg Utnapistinek a tervet és elmagyarázta miképpen élheti túl ő és családja a közelgő katasztrófát. A történet további részét már mindenki ismeri vagy a Bibliából vagy pedig a Gilgames eposzból úgyhogy itt nem részletezem. A lényeg az, hogy egyes istenek ki nem állhatták a szolgáló fajt annak ellenére, hogy az ember tulajdonképpen az ő munkályukat könnyítette meg, mert azok az úgynevezett alsó istenek, akik kezdetekben a piszkos munkát végezték a teremtés után felszabadulhattak a nyűgös munka alól.
Ezek az alsó istenek, akik nem az égben teljesítettek szolgálatot ezután egy kicsit elkanászodtak, mert már sokkal jobb helyzetbe kerültek, nem kellett a bányákban robotolniuk az emberfajta ezt megtette helyettük. Ráadásul a rend fenntartása érdekében éreztették az emberekkel, hogy ki is a főnök. Úgyan nekik is volt felljebbvalójuk An(u) személyében, de azért a hatalmaskodást itt sem lehetett kikerülni. Ne feledjük, olyan alacsonyabbrangú istenekről van szó, akik alantas munka végzésére küldtek le a felszínre.
Hozzászólások