Magyar Paleoasztronautika Oldal

Manethon a heliopoliszi (Junu) pap jegyezte fel az i.e. 300 környékén azt a kronológiát, amelynek egy részét ma is alkalmazzák. Ez önmagában még nem lenne probléma, mert az egyiptomiak rendszeresen feljegyeztek minden eseményt a fáraók uralkodását meg főleg. A baj az évszámokkal van. A királylistán úgyanis olyan évszámok szerepelnek, amelyek nem illeszkednek a jelenleg kialakított tudományos világképbe. A sumér királylistához hasonlóan ezzel sem tudnak mit kezdeni a kutatók. A tudósok szerint a sumér lista esetében holdhónapokról van szó, de ez nem túl meggyőző magyarázat, mert még igy is elég nagy számok kerekednek ki. Az egyiptomi királylista alapján a következőképpen indult a királyok sora: kezdetben az istenek uralkodtak Egyiptom földjén (ez a korszak volt a Zen Tipi vagyis az istenek uralkodásának kora). A heliopoliszi kilencek (neteru) uralkodása az i.e. 23 100 és i.e. 18 500 közé esett. Hórusz követői az i.e. 18 500 és i.e. 5080 között uralkodtak. Az istensarjak az i.e. 5080 és i.e. 3825 között kormányoztak. Ebben az időszakban jelent meg az egyiptomi naptár, amely az i.e. 4241. julius 19-én lépett életbe. A kort a régészek az un. Badari korszak néven nevezik. A Badari korszak királyait a halandó uralkodók követték az i.e. 3825 és 3100 között. A halandó királyok 9 dinasztiájának 120 vezére müködött a Nilus mentén. Ők egész Egyiptomot irányításuk alatt tartották. Ekkor jelent meg a történelem szinpadán I. Menész (vagy I. Skorpió), aki a két országrészt alsó és felső Egyiptomot egy korona alatt egyesítette. Ezt már az un. thiniszi korként emlegetik a kutatók a királyokra pedig Thinita királyokként hivatkoznak az ősi források.