1929-ben több különös térkép került elő a törökországi szultáni palota, a Topkapi Szeraj múzeummá alakítása közben. Ezeket a térképeket egy török tengernagy, Piri Reis (Hadji Muhiddin Piri Ibn Hadji Mehmed) készítette 1513-ban.
A világtérkép készítője több forrást is felhasznált, nyolc Ptolemaiosz-térképet, négy korabeli portugál térképet, egy Dél-Ázsiát ábrázoló arab térképet és egy Kolumbusz által készített Újvilág-térképet. A térképekben nemcsak az a különös, hogy rendkívül pontosan ábrázolja a földrészek és szigetek elhelyezkedését és azok partvonalait, hanem az is, hogy az egyik, az abban a korban (1513) még nem ismert hatodik földrészt, az Antarktiszt is feltünteti, ráadásul a földrészt ma vastagon borító jég nélkül. A térkép vizsgálata után a geológusok kijelentették, hogy a térkép a 11 ezer évvel ezelőtti valóságot ábrázolja.
Az alábbi világtérképet, mely a ma ismert földrészek mellett ábrázolja Atlantiszt is, Ecuadorban találták egy aranybányában.
Atlantisz szigete Észak-Amerika mellett
Ez a kő több száz olyan lelettel együtt került elő, melyek nem illenek egyetlen egy Dél-Amerikai kultúrkörbe sem.
A kő egyik oldalán, közel Szaúd-Arábiához, egy vörös szem látható, melyből mindkét irányba egy fehér színű vonal indul ki.
Ez a fehér sáv körbehalad az egész kövön, áthalad Dél-Amerikán és érinti Atlantiszt is. A Dél-Amerikát átszelő vonal irányváltásánál, egy apró fehér kört rajzolt a térkép készítője. Ez a kör azt a helyet jelzi ahol ezeket a tárgyakat egykor elhelyezték.
Szintén Ecuadorban találták ezt a piramist is, aminek a csúcsán lévő szem, UV fénnyel megvilágítva erősen ragyog.
A piramis alsó részére, kis aranylemezekből apró pontokat helyeztek el. Véleményem szerint ezek a pontok nem az Orion, hanem a Fiastyúk csillagképet hivatottak ábrázolni. Ebből a csillaghalmazból bizonyos időközönként, emberi lények látogatják meg a Földet. A csillagkép fölött egy írás látható, melyet állítólag sikerült megfejteni. A szanszkrit betűkkel írt szöveg így szól: A Teremtő fia eljő.
A fiastyúk
A csillaghalmaz ábrázolása egy 15 ezer éves glozeli leleten
A következő lelet felső részén két piros színű szem látható. A szempár alá két kezet rajzoltak. Az egyik egy piramist tart a tenyerében, míg a másik kéz tenyérrel lefelé a piramis csúcsa felett látható.
Az alábbi kőre rajzolt ülő ember ugyanúgy tartja a kezében lévő piramist, mint ahogy az az előző leleten látható.
Az ülő alak fején egy kalap van, fölötte pedig egy parabolaantennára hasonlító tárgy látható, amit egy vonal (kábel) köt össze az ember fején lévő kalappal. Ez az antenna a föntebb lévő, ovális tárgy (ufó) felé irányul, ami a vonalakból ítélve erős fényt bocsát ki magából. A piramist tartó férfi szemeiből vonalak, erővonalak indulnak ki két emberalak felé, akik ennek az erőnek a hatására meghajlanak, engedelmeskednek a fölülről jövő akaratnak. A helyszínen megtalálták a rajzon feltüntetett fémből készült kalapot, melynek középpontjában egy rés látható. Itt lehetett a csatlakozási pont, illetve valamilyen technikai szerkezetnek a rögzítési helye.
Szintén itt került elő egy nagy- és 12 kisebb, jádéből készült talpas kupa. A kis poharakon a maják által használt számjelekhez hasonlító jelek vannak, amiket ha teletöltenek folyadékkal és azt beleöntik a nagyméretű pohárba, akkor az teljesen megtelik.
A nagy kupa külső felületén csillagképek ábrázolásai láthatók, melyek UV fényben szintén világítanak.
Külön érdekesség, hogy ennek a kupának a belseje rendkívüli mágneses tulajdonsággal bír, míg a külső felületén mindez nem érzékelhető. A geológusok szerint, ha egy kő anyagában fémrészecskék vannak, akkor mindkét oldalának mágnesesnek kell lenni. Ez a szabály ebben az esetben mégsem érvényes.
Végezetül, de nem utolsó sorban, íme egy másik különleges tárgy, világító csillagképpekkel. A jáde tálcán két ember látható, akik a sötétben fénylő tekintetüket az égre szegezik.
/Klaus Dona beszámolója alapján/
Hozzászólások