Legutóbbi

  • Zsazsanna Barta: MINDENKINEK SZERETETET ÉLETET TUDÁST ISTEN KÉPET EMBERSÉGET SZERETETET......A TORINOI LEPEL ÉLETÜN... (2021.01.25. 17:12) Inanna az annunaki ürhajósnő
  • Dr. Orbán József: @Arami: Mielőtt bele élnénk magunkat a 34.000 éves Kárpát-medencei itt létünkbe, javasolok egy öss... (2020.08.17. 00:37) A magyar ősvallás jelképe a boszniai Nap piramisban
  • Baltazár.: www.origo.hu/tudomany/20180524-kutatok-megfejtettek-miert-nott-aranytalanul-nagyra-az-ember-agya.h... (2018.05.24. 20:53) A Magyar Paleoasztronautika Oldal Fóruma
  • Kékavian: Naa 2016 van és eddig nem jött senki azaz nemsokára inkább mi fogunk valahova menni ha a politikus... (2016.11.30. 18:47) Kezdődik?
  • Baltazár.: A mai Borsban írtak Farkas Berciről. A címlapon vastag nagybetűkkel :"Egy űrhajós sem látott még u... (2016.01.17. 21:50) Világcsalás!

Hozzászólások

Szürke 2008

K�pHost 2.1 - K�pfelt�lt�s

Imhotep és a szürke földönkívüliek

2011.09.26. 17:47 | Kilenc | Szólj hozzá!

Imhotep az ókori egyiptomi birodalom kiemelkedő tudással rendelkező nemes embere, aki a Kr.e. 2630-2611-ig uralkodó, III. dinasztiabeli Dzsószer (Netjerikhet) fáraónak, Egyiptom királyának volt a kancellárja és vezető tanácsosa, Héliopolisz főpapja, ezen kívül orvos, főépítész, a legfőbb ács, szobrász, költő és filozófus. Nevéhez fűződik az egyiptomi építészet első remekműve, a szakkarai lépcsős piramis tervezése és megépítése.
Imhotep a mágus
 
A peremest a fáraó sírhelyének tartják, ám Imhotep egyik rangja és Dzsószer fáraó talapzatán látható képi ábrázolás láttán egy teljesen eltérő elképzelés fogalmazódott meg bennem. Az építész címei között ugyanis szerepel egy érdekes megnevezés, ami nem más, mint „a nagy kastély irányítója”. Vajon miért kell egy nyughelyet irányítani, vezetni? Hiszen miután egy fáraót eltemettek a sírt végleg lezárták, így oda ember be nem tehette a lábát. Nem mellékes az sem, hogy piramisba sohasem temettek embert. A másik elgondolkodtató dolog Dzsószer töredékes szobrán, egy talapzaton lévő véset, ami a fáraó és a szakkarai piramis építőjének a nevét is megörökíti. 
Netjerikhet fáraó talapzata
 
Jobbról balra haladva az első faragvány -összesen három van a képen- egy dzsed oszlopot ábrázol. Ennek alakja kísértetiesen hasonlít a ma használt, porcelánból készült elektromos szigetelőkhöz.
Szigetelők
 
A soron következő formára az egyiptológusok azonnal rávágnák, hogy az egy ankh kereszt. De nem. Ez, akarom mondani ő nem egy kultikus tárgy, hanem, mint erre már egy korábbi bejegyzésben már jeleztem, egy hús-vér lény, egy földi nevén szürke földönkívüli. 
A szürkék
 
A török szürke a közelmúltból
 
Ez az ábrázolás a testfelépítésük legfőbb jellemzőit mutatja. Ovális fej, ami a testhez viszonyítva nagy. Vékony test, melyek mellet a hozzá simuló karok is láthatók. A festés erősen megkopott ugyan, de az egyik lény mandula alakú szemei halványan még most is látszódnak. Ezek a „keresztek” az ókori társadalomra nem jellemző, nyaktól lefelé az egész testet elfedő, hosszú, földig érő, hálóing szerű ruhát viselnek. De vajon mit keresnek ezek a lények egy egyiptomi fáraó szobor talapzatán? A szakkarai épületegyüttes valójában nem a fáraó sírja, hanem egy energia-előállító központ volt, ami a világegyetem és a Föld energiáját gyűjtötte össze. Ennek a megépítéséhez szükséges technikai tudást, és a megfelelő működéshez fontos elektromos szerkezeteket és az energia továbbításához nélkülözhetetlen oszlopok megépítését és helyes használatát a szürkék biztosították. Azt, hogy a Dzsed oszlopok miképpen működtek azt a következő két kép mutatja be. 
 
A delej oszlop
 
A baloldali oszlop az alapállapotot mutatja, míg a másik tetején már a működéskor létrejövő, egy lángnyelvhez hasonlító kiegészítés látható. Az abydosi templom egyik festményén ez a működés már jobban szemléltetve van.

Az oszlopon itt már egy gömb is  megjelenik, amiből két párhuzamos fénynyaláb tör elő. A fénysugarak belsejébe rajzolt, a kukorica szárára hasonlító ábrázolás pedig valószínűleg a cikázó szikrákat jelenti. Nyilvánvaló, hogy az akkori emberiség alig túl a kőkorszakon nem állhatott olyan fejlettségi szinten, hogy ezeket a bonyolult szerkezeteket megtervezzék és megépítsék. A földönkívüliek jelenléte és segítsége viszont magyarázatot ad arra, hogy ennek ellenére miért voltak mégis képesek a legkeményebb gránit megmunkálására, az elektromos áram létrehozására, a delej oszlopok és a denderai villanyégő elkészítésére.   

A bejegyzés trackback címe:

https://kilenc.blog.hu/api/trackback/id/tr483240583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása