A fáraóknak több külőnféle koronájuk volt, amelyeket általában felváltva viseltek az alkalomtól függően.
Ezek közűl most csak azokkal foglalkozom, amelyek valamilyen szempontból kiválnak a többi közűl.
Az egyiptomiak hite szerint a fáraó koronáiban hatalmas mágikus erő lakozott. A legáltalánosabb és a legnagyobb hatalommal rendelkező korona a kettős korona volt (pszent), amit az országalapításkor a skorpió király egyesített. A fehér korona (hedzset) és a vörös korona (deseret) összekapcsolásával a király egy nagyhatalmú készűléket birtokolt,amellyel alsó és felső-egyiptom teljhatalmú urává vált.
A falfestményeken gyakran előfordul két koronafajta, amelyek rendszerint az istenek és a fáraók fejét díszítették, de eddig a régészek még egyetlen ilyen tipusú leletet sem találtak. Az atef és a hemhemet koronákról van szó, amelyek elég látványos kinézetükkel kiválnak a hétköznapi ábrázolások közűl.
Az atef egy jellegzetes fejdísz, amelyet két csavart szarv díszít ureusz kigyóval és fehér, nagy hólyag alakú sapkával. A korona eredete az istenek uralkodásának idejéig nyúlik vissza. Ré uralkodása után Geb megpróbálta a fejére tenni, de a mítosz szerint az atef ureusza csúnyán összeégette, mert csak Ré ismerte a korona helyes használatának titkát. A mitológia arról is említést tesz, hogy Ozírisz sem járt több sikerrel, amikor az atefet használni akarta ő sem úszta meg felszíni sérülések nélkül.
A hemhemet koronát Ehnaton és Tutankhamon fáraó fején lehet látni, rendkívűl pompázatos fejfedő, amelyről ureusz kigyók lógnak le, mint valami izzók. Az ureuszok jól láthatóan kábelszerűen a koronából futnak ki és mindegyik felett sárga napkorong látható, amely szerintem egyértelmű utalás arra, hogy ezek a tárgyak fénylettek, mint a nap.
A Tuthankhamon fáraót és feleségét ábrázoló aranyozott szék háttámláján a király egy hemhemettel a fején látható.
A fenti kép alapján nemcsak maga az uralkodó, hanem a felesége is külőnleges fejdíszt viselt. Ezeknek a tárgyaknak a hordozása a kiválasztottság jelképe volt. A király arca ragyogott, mint a nap. Ez a nem természetes fényforrás az egyszerű pórnép szemében hatalmas varázslatnak tünt. Tulajdonképpen igy tartották fenn a hatalmukat évszázadokon keresztűl egészen addig, amig az ősök technikai eszközeinek a használata a feledés homályába nem merűlt.
Persze ez még nem magyarázza meg, hogy hova tüntek az atef és hemhemet koronák, mert mint említettem egyet sem találtak meg soha pedig a művészeti alkotásokon nagyon is felbukkannak. Létezniük kellett.
Lehetne még írni erről a témáról, de nem az a célom, hogy az egész egyiptomi korona misztériumot bemutassam, (ahhoz nem lenne elég egy bejegyzés) hanem, hogy külőnféle példákon keresztűl szemléltetve megismertessem az egyes fejdíszekben rejlő technikai jellegzetességeket. A továbbiakban még bővebben kifejtem az elképzeléseimet nemcsak az egyiptomi hanem minden ősi kultúra paleoasztronautikai sajátosságairól, amelyeket egyes kutatók féleszűek fantáziálgatásainak neveznek.
Írta: Esekiel Stone
Véleményem szerint az egyiptomiak. Falfestményeiken, domdorműveiken és szobraikon számtalan ilyen ábrázolás felbukkan. Hosszú villásvégű kábelek, amelyeket az egyiptológusok indáknak vagy virágszáraknak neveznek. Lótuszkelyhek, amelyekben kigyó tekergőzik és a denderai Hathór Templom érdekfeszítő faliképe, ahol egyértelműen ki lehet venni a tecnikai eszközök formályát. Vannak olyan fáraó szobrok,amelyek hajszál pontosan úgyanolyan korsókat tartanak a tenyerükben,mint a bagdadi elemek. Ami azonban a legjobban szöget űtött a fejemben az nem más mint az eretnek Ehnaton fáraót ábrázoló egyik dombormű,amelyen a király kicsi körte alakú korsókat emel a napkorong felé.
Hozzászólások