Magyar Paleoasztronautika Oldal

Marduk Enki fia azt a helyet választotta hatalma központjául, amelyet ma Egyiptomnak nevezünk. Egyiptom ősi neve Khem, amely nagyjából annyit tesz, mint a fekete homok földje, amely a Nilus sötét hordalékára utal. Az Egyiptom elnevezés sokkal később ragadt rá az országra, a görögök nevezték el igy Ptah isten mempfiszi temploma a Hut-Ka-Ptah (Ptah szellemének háza) után. Marduk valamikor az i.e. 9780 körül Egyiptom kormányzásának feladatát Oziriszre és Széthre ruházta át. Útólag kiderült nagy hiba volt. A két annunaki az első adandó alkalommal egymás torkának esett a hatalomért. Addig harcoltak - a mitosz szerint földön, vízen és levegőben - amig végül Széth le nem győzte ellenfelét, akit ezután feldarabolt és igy ő lett a Nilus-delta vittahattalan ura. A vörös isten azonban nem sokáig örülhetett a gyözelemnek, mert az i.e. 8970 körül Izisz életet adott Hórusznak, aki az annunaki genetikai beavatkozások miatt Ozirisz hasonmása volt. Hórusz nem húzta az időt, amint lehetősége támad totális háborút indított Széth ellen, aki végül csúfos vereséget szenvedett. A kettöjük háborúját nevezték az első piramis háborúnak. Széth a vereséget követően ázsián keresztül sebesen Kánaán és a sinai-félsziget felé távozott. A helyzet az i.e. 8670 körül Enlil fiai számára kritikussá vált, úgyanis Széth bukásával Enki fiainak kezébe került az ürközpont irányitása és a Nagy Piramis. Ninurta és a többi annunaki a problémát csak úgy tudta megoldani, hogy háborút indítottak Hórusz ellen. Ekkor robbantották ki Ninurta és annunakijai a második piramisháborút (i.e. 8670), amely során gyözelmet arattak és a kezükbe került az ürrepülést biztosító Alsó-Egyiptom. Ninurta első dolga az volt, hogy a Nagy Piramisból eltávolította azokat az eszközöket, amelyek az építmény belsejében müködtek. Az már szinte bizonyos, hogy monitorok, infra sorompók és lézertechnika volt a piramisban. 

Ez utóbbit J. Hurtak doktor is megerősitette, amikor embereivel a piramis belső kamráit megvizsgálva lézer technológiára utaló nyomokat fedezett fel.

Mindezt azért teszi, hogy elejét vegye egy újabb piramis háború kitörésének ki. Az eltávolított felszerelést a mai Jeruzsálem területére szállították. A Nagy Piramis ezután már nem szolgált semmilyen célt. Ninhurszag a háború lezárásaként egy tárgyalást hivott össze, amely során ismét felosztották a Földet és Marduk (Ré) igy elvesztette Egyiptomot. Egyiptomban ekkor a Thot által alapított uralkodói dinasztia ragadta magához a hatalmat. Az annunakik az i.e. 8500 körül több állomást létesítettek ezek közül a legismertebb Jerichó volt.

Írta: Esekiel Stone 

 Az annunakik második kolóniája valamikor 430000 évvel ezelött érkezett a Földre. A csoport vezető személyisége Ninhurszag istennő Enki féltestvére, aki valójában egy genetikus volt. Az annunakik folyamatosan termelték ki az aranyat ám a munkájuk mégsem nyerte el Anu tetszését, aki 416000 évvel ezelött a Földre létogatott, hogy mint minden uralkodó személyesen is szemre vételezze a munkálatokat. A probléma Sitchin szerint Enki vezetési képességeiben rejlett. Anu úgy gondolta más módszert kell alkalmazni a kitermelésnél és kezdett kételkedni túdós fia alkalmasságában. Ekkor jött a képbe Enki féltestvére Enlil, aki elkisérte Anut a Földre és miután a Nibiru ura nem találta kielégítőnek az Enki által vezetett munkálatokat úgy döntött Enlilre bizza az irányítást. Enlil azonban Enki ellentéte volt. Enki humánus, barátságos kutató volt mig Enlil erőszakos, határozott katona. A két féltestvér között akkor élezödött ki az ellentét, amikor Anu a bolygó erőforrásainak átvizsgálása után kiadta a parancsot, hogy Enki menjen Dél-Afrikába, a Ninhurszag által irányított medikai csoportal Enlil pedig maradjon Mezopotámia területén. Anu azzal indokolta a döntését, hogy a Dél-Afrikában kibányászott arany jelentösen előrelendíti majd a küldetés sikeres teljesítését. Ezalatt valamikor 400000 évvel ezelött az Enlil által uralt folyamközben nagyszabású építkezésbe kezdenek. Enlil katona annunaki lévén rögtön elkezdi kiépíteni a legfontosabb támaszpontokat a térségben.

Az Enlil által kiépített légifolyosó rendszer Edinben (Mezopotámiában):



Az épitkezés Alsó-Mezopotámiában vette a kezdetét ott, ahol egykor Enki már megalapozta az annunakik eljövetelét. Enlil semmit sem bizott a véletlenre. Az annunakik hét várost létesítettek, egy repülőteret hoztak létre Sipparban, egy irányitó központot Nippurban és egy ipari telepet Shuruppak-ban. Az irányító központ volt egyben Enlil hatalmának a székhelye Nippur, ahol a "Nagy Hegy" ahogy az istenséget nevezték uralkodott. Azaranyat az egész Földről termelték ki ahonnan csak tudták. Ezért van az, hogy manapság is találgatnak a tudósok, hogy vajon kik létesítettek aranybányákat akkor, amikor az ember a hivatalos álláspont szerint még a fákon ücsörgött.

Kutatások kimutatták, hogy valakik a kőkorszakban aranyat szállítottak Dél-Afrikából a mai Izrael területére. Ezenkivül Lesothóban vasércet bányásztak  43000 évvel ezelött, a Michigan állam területén 200000 tonna vörösrezet termeltek ki méghozzá vitathatatlanul külszini fejtéssel. A vörösréz azonban eltünt. A  Michigani réz vegyi jellemzőit sehol a Földön nem találták meg, egyszerüen nyomtalanul felszivódott. Angliából cinket szállítottak 10000 évvel ezelött Krétára, Cornwallból (Anglia) pedig a III. évezredben uránércet vittek Európa délkeleti térségébe.

Valakik logisztikai szempontból nagyon mozgolódtak az évezredek folyamán és nyersanyagot termeltek ki, amely szőrén-szálán nyoma veszett. Vajon mit kezdhettek volna az öntözéses földmüveléssel foglalatoskodó emberek a cornwalli uránércel? Hova tünt a krétai cink, a michigani vörösrézről már nem is beszélve? A sumer hagyományok szerint az annunakik egyszerüen elvitték, ami nekik kellett. A nyersanyagot föleg az aranyat Shuruppakba szállitották majd onnan az IGIGI-re került, ami nem volt más, mint egy Föld körül keringő ürállomás, az égi város ahonnan továbbvitték a rakományt a Nibirura.