Magyar Paleoasztronautika Oldal

Az Ur III. dinasztiáját elsöprő radioaktív felhő után az i.e. 1690 körül új népek léptek a történelem szinpadára és benépesítették a kihalt területeket. Amorita törzsek telepedtek le a térségben és fokozatosan a hatalmukba kerítették a városokat. Marduk kihasználta a migrációt és rögtön elkezdte manipulálni az eseményeket. Az amoriták újra felépítették Marduknak a babiloni nagy zikkuratot az étemenanki-t (az ég és a föld alapjának háza) és a tetején az észagila-t (az istenek magas háza), amelyben Marduk szekerét őrizték. Az annunakik ezután Anu és a Nibiru eljövetelét várták, mert szerintük ő majd igazságot fog tenni köztük. Az embereken urrá lett az itélet napjától való félelem, amikor az Úr eljön és itélkezik az annunakik és az emberek felett. Az i.e. 1760 körül Marduk ideológiát dolgozott ki arra, hogy az embereket egységbe kovácsolja. Megteremtette a vallást. Minden eddigieknél részletesebb és átfogóbb rendszert hozott létre, amelyben szigorú hierarchia alapján különítette el a tisztségeket. A vallást, amely Marduk személye köré összpontosul arra használta fel, hogy könnyebben irányíthassa az embereket. Természetesen a napkultuszt helyezte az általa létrehozott hit központjába. Az i.e. 1600 körül hatalmas változás állt be az emberek viselkedésében. A háborúikat nem az istenek parancsára kezdeményezték, hanem az istenek nevében önállóan vivták. Ebben a Marduk által teremtett monoteista felfogásnak döntö szerepe volt. Egy isten, az igaz isten nevében vonultak harcba az emberek egymás ellen. Az i.e. 960-ban a világ jelentős uralkodói már készültek a Nibiru fogadására. Ezért építette Salamon a templomát, amelyet belül arannyal vont be és hasonló okok játszottak közre a Puma Punku-i és a Cuzco-i templomok megépítésében. Babilonban a sumérok nyomán ismét elkezdték játszani az Akitu-ünnep szinjátékait, amely az annunakik a Nibiruról a Földre történö misztikus utazását mutatta be. Az i.e. 640 körül Assurbanipal, akiről azt tartották, hogy Istár (Inanna) szeplötelenül fogant fia volt elkezdte feltárni a régi romok között eltemetett agyagtáblákat. A király a feltárt agyagtábla leleteket egy könyvtárban gyüjtött össze. Assurbanipal ismerte az ösi sumér nyelvet és lefordította az ékírásos szövegeket asszírra. Assurbanipal igy az egész múltat átlátta és mindent megértett. Rájött arra, hogy milyen események történtek a régmúltban és honnan ered az emberiség. Eközben mindehol csillagvizsgálókat építettek az emberek és várták, hogy valami különleges esemény történjen. Már nem emlékeztek pontosan arra, hogy mit is várnak, de sejtették, hogy a Nibiruról van szó.  

Marduknak haja szála sem görbült és Babilon is viszonylag ép falakkal megúszta a kataklizmát. Ezután Marduk hatalma akkora méreteket öltött, hogy a levitézlett annunakik az amerikai kontinensre távoztak.      

Nippurban született egy gyermek az i.e. 2193-ban, akit Terah-nak (Táré) neveztek el és aki nem más volt, mint Abram (Ábrahám) atyja. Tháré egy papi királyi család leszármazottja volt. Késöbb az i.e. 2180-ban Egyiptomban komoly változások zajlottak le. Az északi területeket magukat fáraónak kikiáltó oligarchák foglalták el mig délen Marduk(Ré) uralkodott. Az i.e. 2130-ban Enlil és Ninurta uralta a sumér földeket, ám Inanna is részt szeretett volna kapni a hatalomból és megkisérelte visszaszerezni magának Urukot. Az istennő nem jár sikerrel és elvesztette Urukot ráadásul a sumérok a sok háborúskodás miatt társadalmi krizishelyzetbe kerültek. Az i.e. 2123-ban megszűletett Abram (Ábrahám) Nippurban. A következö tiz évben az i.e. 2113-ban Enlil Ur-Nammu-t nevezi ki Ur városának kormányzására. Ezzel kezdetét veszi az a korszak, amelyet Ur III. dinasztiájának neveznek. Ur ekkoriban egész Mezopotámia fővárosa és egyben a legnagyobb kultúrális központ volt. A bajok azonban még csak ezután következtek. Ur-Nammu úgyanis életét vesztette egy komoly összecsapásban és az emberek a királyuk halálával Enlilt és Anut vádolták. Ez önmagában is nagy szó volt, hiszen az ember nem vonhatta felelőségre az isteneket, ám itt valaki nagyon súlyos hibát véthetett az annunakik közül. Az i.e. 2095-ös év Inannának kedvezett, mivel Ur új királya Shulgi lett, akit rögtön elcsábított és igy hatalomra tett szert. Az i.e. 2080-ban Nabu Marduk fia csatlakozott atyjához, mintha csak megérezte volna a közelgő veszedelmet. Az i.e. 2055-ben Shulgi utasítást kapott Nannar istentől, hogy csapatokat vezényeljen a Sinai-félszigetre és foglalja el a Sinain létesített űrkikötőt. Az i.e. 2048-ban Shulgi seregei egyre közelebb nyomultak. Úgy tünt semmi sem állíthatja meg őket az űrkikötő elfoglalásában, amikor Marduk serege kegyetlenül szétverté a támadókat és maga Shulgi is az életét vesztette az összecsapásban. Enlil és fiai fokozatosan kiszorultak a térségből. Amar-Sin uralkodása idején az i.e. 2047-ben megerősödött Ur befolyása, amely kiterjed az egyiptomi területekre is.    

Valamikor az i.e. 3100-3350 körül az egyiptológusok számára is homályos korszakban  megjelenik a fáraói hivatal Egyiptomban. A hatalmat egy az eddigieknél sokkal erősebb szakrális vezető a fáraó gyakorolta. A fáraó (Per-Aa) vagyis eredetiben a "Nagy Ház" hivatalát a hatalom stabilitásának jegyében hivták életre az annunakik. Az uralkodói székhely a Skorpió király nevéhez füzött Memphis városa lett. Ezalatt Mezopotámiában az i.e. 2900 körül jelentős hatalmi változások következtek be. A királyság Uruk (Erech) városába költözött át, ahol Inanna volt az úrnő. Inannának azonban valami sokkal nagyobb falatra fájt a foga. Megfelelő gyengédség és csáberő bevetésével elérte, hogy Enki adjon egy területet neki, ahol királynőként élhet. Inanna azt a területet akarta, amelyet ma Indus völgynek nevezünk. El is érte, hogy Enki neki adta a térséget és megkapta még a ME-t is vagyis azt a civilizációs tudást (bölcsességet), amellyel felvirágoztathatta a birodalmát. Ekkor jött létre az un. Indus-völgyi civilizáció. Mezopotámiában ezalatt Enlilnek egészen más miatt főtt a feje. Természetesen rühelte az embereket és rémülten vette tudomásul, hogy az emberek az Enki jóvoltából kapott ME-vel elég jól tudnak bánni. Nem igazán tetszett neki a gondolat, hogy az ember egyenlő lesz az annunakikkal és ezt nem is birta magában tartani. Leginkább féltestvérére Enkire haragudott, mert megosztotta a civilizációs tudást az emberekkel. Enlil mélységesen lenézte az eredetileg szolgálatra teremtett fajt és az sem tetszett neki, hogy az emberek gyors ütemben szaporodtak. Attól félt, hogy az emberek ki fogják fejleszteni az űrtechnológiát és az űrkorszakba lépnek valamint a hosszú élet titkára is rábukkannak és akkor már az ember és az annunaki között végleg elmosodnak a különbségek. Közép-Mezopotámiában az i.e. 2371 körül létrejön az akkád birodalom Szargon király vezetésével, aki Inanna tiszteletére felépíti a birodalom fővárosát Agadét. Az i.e. 2316-ban megindulnak az események, mivel új konfliktus bontakozik ki az annunakik között. Inanna és Marduk között ismét parázs ellentét támad és Marduk pechjére még a testvére Nergál is visszatér Afrikából, hogy igényt támasztjon a babiloni trónra. Nergál el is zavarta Mardukot Babilonból. Naram-Sin az i.e. 2291-ben Inanna ösztönzésére a Sinai-félszigeten keresztül lerohanja Egyiptomot. Az i.e. 2255-ben Inanna befolyása sumér felett megszünik ráadásul a hozzá lojális sumér és akkád területeket Enlil és Ninurta seregei a hatalmuk alá kényszerítették. Az i.e. 2220-ban a Marduk által Amerikába számüzött Thot visszatért és Lagash városában Ninurta tiszteletére templomot épített. Ebben az időben lépett a színre Lagash város papkirálya Gudea, az enszi, aki nagyszabású épitkezéseket rendelt el a városban.